SÖTÉT FICKÓK
"akik megóvnak a világûr mocskától"

Õk a legtitkosabb titok a világegyetemben.
Hatalmas költségvetési támogatással dolgoznak, mégsem hivatalos szervezet. A Sötét Fickók nem mások, mint legjobbjaink a védelem frontján, ott, ahol a földi civilizáció véget ér, és a földönkívüliek világa elkezdõdik.
A két legsötétebb fickó neve K (Tommy Lee Jones) és J (Will Smith). Ruhájuk és napszemüvegük színe fekete.
A Sötét Fickók szigorúan titkos világába néhány gyanús holttest nyomán csöppen bele Dr. Laurel Weaver (Linda Fiorentino), New York városának fõ halottkéme. A film további szereplõi Vincent D'Onofrio mint Edgar, egy egyszerû földi, akinek az egyik leggonoszabb földönkívüli bújik a bõrébe; Rip Torn, aki a Sötét Fickók fõnökét, Z ügynököt játssza; Tony Shalhoub mint Jeebs, a zálogházas és földönkívüli fegyverkereskedõ; valamint Siobhan Fallon Edgar feleségének, Beatrice-nak a szerepében, aki földönkívüliekrõl szóló meséivel a bulvárlapok szerkesztõit ostromolja, mindhiába.
A két producer, Walter Parks és Laurie MacDonald már 1992 nyarán lefoglalták maguknak a Sötét Fickók (The Men in Black) címû nem túl közismert folytatásos képregény megfilmesítési jogait. A képregény alaphelyzete ragadta meg õket, az, hogy a fõszereplõk a leghétköznapibb szituációkban ütköznek össze a földönkívüliekkel.
"A képregények jó része nem emberekrõl, hanem különös lényekrõl, szörnyekrõl szól - mondja Parkes. - A Sötét Fickók történetei ezekrõl a hihetetlenül dögös ügynökökrõl szólnak, akik emberi erejüket páratlan technológiai felkészültséggel kombinálva szállnak szembe a földönkívüliekkel."
"Rettentõ izgalmasnak tûnt a párosítás, hogy egy ilyen nagyon régimódi szervezetbe tartozó emberek harcolnak futurisztikus földönkívüliekkel - mondja Laurie MacDonald. - Ez a felállás remek kiindulási pont volt egy filmhez." Mindkét producer úgy véli, hogy Cunningham eredeti képregénye sokkal sötétebb és erõszakosabb volt, a filmben a sztori komikus lehetõségeit igyekeztek kiaknázni. Ezen a ponton lépett be a rendezõ, Barry Sonnenfeld.
"Keresve sem találhattunk volna jobbat Barrynél, már ami a humort és a vizualitást illeti - mondja MacDonald. - Õ olyan vígjátékrendezõ, aki nem viccekre épít, hanem komikus szituációkra, amiket aztán abszolút ki is használ."

A Szereplokrol:

TOMMY LEE JONES (K ügynök) 1970-ben jelent meg elõször a filmvásznon Ryan O'Neal szobatársának szerepében Arthur Hiller Love Story-jában. Jones azóta több mint 25 filmben volt látható, olyanokban, mint a Laura Mars szemei ("The Eyes of Laura Mars", 1978), A szénbányász lánya ("Coal Miner's Daughter", 1980), amelyért elsõ Golden Globe-jelölését kapta, a Viharos hétfõ ("Stormy Monday", 1988), "The Package" (1989), az Úszó erõd ("Under Siege", 1992), az Ég és föld ("Heaven and Earth", 1993), Az ügyfél ("The Client", 1994), a Született gyilkosok ("Natural Born Killers", 1994), a Kék ég (Blue Sky; 1994), a Mindörökké Batman ("Batman Forever", 1995) és az idei Tûzhányó (Volcano; 1997).
1993-ban Jones nyerte el a legjobb férfi mellékszereplõnek járó Oscar-díjat az év egyik legnagyobb mozisikerében, A szökevényben ("The Fugitive") nyújtott alakításáért Samuel Gerard rendõrtiszt szerepében. Ugyanezért az alakításáért Golden Globe-díjat is kapott. Jones jelen pillanatban a "U.S. Marshals" chicagói forgatásán tér vissza díjnyertes szerepébe.
1991-ben jelölték elõször Oscar-díjra Clay Shaw szerepének alakításáért Oliver Stone JFK címû filmjében.
Jones elsõ rendezése Elmer Kelton "The Good Old Boys" címû regényének televíziós feldolgozása volt a TNT számára 1995-ben.
A legjobb férfifõszereplõnek járó televíziós Emmy-díjat kapta a "The Executioner's Song" (1992) címû filmben való alakításáért.
Jones a texasi San Saba városkában született. Rövid ideig apja olajmezõin dolgozott, mielõtt megkezdte volna tanulmányait a Harvard Egyetem angol szakán, amelyen cum laude diplomát szerzett.

WILL SMITH (J ügynök) eddigi legemlékezetesebb szerepe a Földet megmentõ pilóta volt a tavalyi nyár rekordbevételt hozó A függetlenség napja (Independence Day) címû filmjében. Korábban az 1995. egyik nagy sikerfilmjében, a Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk?-ban volt látható. Smith az 1996-os Blockbuster-díjak átadásán a legkedvesebb új férfiszínésznek járó díjat vehette át.
Smith 1986-ban énekesként vált népszerûvé The Fresh Prince néven DJ Jazzy Jeff-fel közös rap duójában. Magával ragadó színpadi fellépése nagysikerû tévésorozatot ihletett (The Fresh Prince of Bel Air), amelynek nemrégiben fejezõdött be hatodik folytatássorozata.
A tévésorozat sikere nyomán jutott el Smith a játékfilmekhez. Alakításával elõször az Oscar-díj jelölt "Six Degrees of Separation"-ben hívta fel magára a figyelmet. Szerepelt még a "Made in America" és a "Where the Day Takes You" címû filmekben is.

A filmkészítõkrõl...

BARRY SONNENFELD (rendezõ) legutóbbi filmje, a Szóljatok a köpcösnek! ("Get Shorty") nagy szakmai és közönségsikert ért el, a legjobb vígjátéknak járó Golden Globe-díjra jelölték, illetve John Travolta Golden Globe-díjat is kapott a filmben nyújtott alakításáért.
Sonnenfeld rendezõként az Addams Family címû, akasztófahumorú vígjátékban debütált, majd megrendezte annak folytatását, az Addams Family 2.-t (Addams Family Values), a fõszerepeket mindkét filmben Raul Julia, Anjelica Huston és Christopher Lloyd játszották. A képregényszerzõ Charles Addams legendás tévésorozatának sikerét folytató filmek világszerte új rajongókat szereztek a sötét lelkületû családnak.
Sonnenfeld rendezte a Michael J. Fox fõszereplésével készült "For Love or Money" címû vígjátékot is.
Mielõtt rendezõvé vált volna, Sonnenfeld díjnyertes operatõr volt. Olyan filmeket fényképezett, mint a "Blood Simple", az Arizónai ördögfióka (Raising Arizona) és A halál keresztútján (Miller's Crossing) a Coen fivérektõl, a Dobjuk ki anyut a vonatból! (Trow Momma From the Train) Danny De Vitótól, a Harry és Sally (When Harry Met Sally...) és a Tortúra (Misery) Rob Reinertõl, a Segítség, felnõttem! (Big) Penny Marshalltól és a "Three O'Clock High" Phil Joanoutól.
Filmes munkája mellett Sonnenfeld számos reklámfilmet is készített, amelyek közül kettõ Clio-díjat nyert.

Az INDUSTRIAL LIGHT & MAGIC több, mint két évtizede a világ filmgyártásának meghatározó mûhelymukáját végzi a látványteremtés területén. Ma, a digitális forradalom hevében is sem adták fel úttörõ pozíciójukat.
Az ILM-et Geore Lucas alapította 1975-ben, azóta a százat is meghaladja azon filmek száma, amelyek számára látványhatásokat készítettek. Ezek közül a legsikeresebbek a Csillagok háborúja-trilógia, az Indiana Jones-sorozat, az E.T., a Jurassic Park, a Támad a Mars, a 101 kiskutya (101 Dalmatians), a Twister, a Mission: Impossible, a Sárkányszív (Dragonheart), a Jumanji, a Casper, a Forrest Gump, A maszk (The Mask), a Jól áll neki a halál (Death Becomes Her) és a Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit). Az ILM munkája kulcsszerepet játszott minden idõk tíz legnagyobb bevételt hozó filmje közül hatnak a sikerében. 14 Oscar-díjat kaptak a legjobb látványhatásokért, 12-t pedig a technikai eljárásokért.
Találmányaikkal és fejlesztéseikkel nagyban hozzájárultak a filmes látványhatások fejlõdéséhez. A kezdeti idõkben még a hagyományos eljárásokkal dolgoztak, blue screennel, képfestéssel, modellépítéssel, de csakhamar kifejlesztették azokat a kameramozgatási és optikai technológiáikat, amelyek azóta az egész világon alkalmazott módszerekké váltak. Az 1980-as években kezdték meg a számítógépes grafika használatát.
Az ILM ma is folyamatosan fejleszti a digitális képalkotás lehetõségeit, képesek teljes képeket generálni számítógépen, animációt tökéletesen vegyíteni élõszereplõs felvételekkel, illetve tetszés szerint torzítani a felvett anyagot.